Láttam,ahogy Sarah és Zayn csókolóznak a konyhában. Ők persze nem vettek észre. De én mindent láttam.Gyorsan visszamentem a többiekhez,mintha mi sem történt volna. Azt hiszem el fogok beszélgetni Sarahval...
Az este további része nagyon jól telt. Majd én elöbb elmentem ,hátha tudok beszélni anyával. Megint nem láttam egész nap. :(
- Na nekem mennem kell! Köszönöm a meghívást,jól éreztem magam!Sziasztok! - köszöntem el,majd láttam hogy Niall pattanna fel,hogy kikísérne,de ahogy látta hogy Harry gyorsabb volt azonnal visszaült. Nem értettem miért ült vissza..
- Várj! Kikísérlek!- mondta Harry óriási mosollyal a száján.
- Oké,de kitalálok ám!- mondtam nevetve.
- Nem baj,attól még kikísérlek! - mondta Harry elpirulva.
- Felőlem. - mosolyogtam rá.
Kint már hideg volt. Elkezdtem simogatni a karom,mert csak egy szál trikóban jöttem. Harry azonnal észre vette és rám terítette a pulcsiját. Nagyon kedves volt és figyelmes.
- Hát akkor holnap találkozunk!- köszönt el tőlem.
- Köszönöm a pulcsit!Ugye nem bánod ha ebbe megyek haza?- mondtam,miközben megöleltem.
- Nem,dehogy. Ha kell neked adom!- mosolygott,viszonozva az ölelést.
Elengedtük egymást és hazagyalogoltam.
* Harry szemszöge *
Miután elment még mindig éreztem az illatát. Úgy éreztem mintha még mindig ott lenne mellettem. Nem hiszem el,hogy egy ilyen szép lányba "botlottam". És úgy érzem talán ő is érez irántam valamit.
Bementem a házba. A többiek a kanapén ülve beszélgettek,röhögcséltek mikor valaki elkapta a kezem és félrerántott.Niall volt és fenyegetően nézett rám.
- Figyelj ide! Szállj le Alysha-ról. Ő jobbat érdemel. - mondta.
- Mondjuk téged? Mert azt el is felejtheted.. - mondtam határozottan.
- Miért kell mindent elrontanod? De jó,hát legyen. Alysha van olyan okos,hogy észrevegye hogy te nem vagy hozzá illő. Majd ő választ..- mondta gúnyosan és elment a konyhába.
Meglepődötten fogtam fel az előbb történteket. Mégis hogy mondhatott ilyet rólam? Azt hittem eddig,hogy a barátom..
* Alysha szemszöge *
Egész hazafele úton Niall-ön és Harry-n gondolkoztam. De nem jutottam semmire. Nem értem miért ilyenek. Ha az egyik kikísér a másik nem. Ha az egyik beszél velem a másik tuti arrébb vonul. Fura,nagyon fura..
Hazaérve anya dühösen kérdezte tőlem:
-Mégis hol voltál ennyi ideig? A telefonodat luxus elvinni? Mégis merre jártál? És kikkel?
- Nyugi anya,csak a One.. - amint megláttam hogy Jess is ott ül belém akadt a szó.Majd később beszélek vele. - vagyis pár haverral meg Sarah-val és Rebecca-val. És különben is már elég nagy vagyok. Minek kell megmondanom hol,kivel és miért vagyok. Ne kezelj már légyszíves kislányként. Miért nem lehet megérteni,hogy önálló életre vágyok?- fakadtam ki ordibálva. Majd a választ meg sem várva szaladtam fel az emeletre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése